Szegény hazám gyakran csatatérnek látom, ahol dúlást dúlás követ. És ilyenkor feltör sajgó keblemből a kérdés: miért kell ennek így lennie?
Ismered lassan a vesszőparipám, kedves Olvasó, miszerint akkor követjük el a legnagyobb hibát, amikor abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy az érdekeink képviseletének megteremtése majd idővel megoldja minden gondunk. Az Írás is sokat foglalkozik ezzel e kérdéssel, ahhoz képest nem mondok semmi újat. Csupán átfogalmazom az elmúlt időszakra.
A pártérdekek képviselete rendre felülírja, ellehetetleníti a berendezkedés egészére vonatkozó feladatokat. Ezért közelítünk minden kormányváltáskor bulldózerrel az előző kormány által emelt építményekhez. Ez a helyzet napjainkban is. Az ellenzék az ország sorsfordító kérdésének az orbánsimicskarezsim eltakarítását tartja. Túráztatják ismét a bulldózert. Holott a jelenlegi rendszer egy dolgot legalább felismert: ki kellene valahogy törni az építés-rombolás körforgásából. Azért hisztizett példás önfegyelemmel nyolc éven keresztül, hogy megkapja ezt a lehetőséget.
Megengedem, hogy amit a jelenlegi rendszer fölállított, az valóban nem a demokrácia katedrálisa. Sokkal inkább hasonlít egy bunkerre. Egy bunkerre, beléptető rendszerrel. Én például nem kaptam hozzá kártyát. Mondjuk nem is kértem.
Viszont ha arra gondolok, mi volt előtte, annak a restaurációjában sem szeretnék részt venni. Amíg az állam lényegében egy prés, amibe bele lehet szecskázni bizonyos társadalmi rétegeket, alul pedig csorog ki a lé, addig egy kormányváltás csak annyi különbséget jelent, hogy ki kerül a darálóba és ki tartja a bögréjét. Ez persze az érintetteknek élet-halál kérdése.
Engem az érdekel, hogyan lesz a présházból katedrális. Azt látom, hogy a présnél állni és csurgatni a haveroknak annyira jó, hogy azt felszámolni igazán kár lenne. Ebben nagy az egyetértés. Ez mondatja velem azt a keserűen hangzó következtetést, hogy ez a rendszer nem fogja magát megreformálni.
De ne értsük félre egymást. Nem azt mondom, hogy mindenkit fel kellene húzni a lámpavasra, és majd elkezdődik egy más világ. Ellenkezőleg. A rendszerben sok az olyan szereplő, akik szeretnének kitörni ebből a körből, de gyengék. Nem önmagukban, hanem a rájuk ható erőkhöz képest. Segítségre szorulnak. Ezt a segítséget kell tudni megadni.
