Katedrálisépítők

Itt azokat a gyakran ismételt kérdéseket válaszolom meg, amelyeket még nem tett föl senki. Jó módszer ez arra, hogy akár az időhiányban szenvedő Olvasó is valami képet alkothasson magának a blog mibenlétéről és céljáról. Később megjelenhetnek itt a ténylegesen föltett kérdések is.

Milyen katedrális építéséről van szó? A magyar demokrácia katedrálisáról.

Ezek szerint még nem létezik a magyar demokrácia katedrálisa? Erről megoszlanak a vélemények. Én láthatóan azok közé tartozom, akik szerint nem, különben nem lenne hiányérzetem és nem indítanék kezdeményezést a fölépítésére.

Mi lehet ennek a véleménykülönbségnek az oka? Elsősorban az a félreértés, hogy a demokráciát sokan egy intézményrendszer formális meglétével és egy érdekképviseleti rendszer felállításával azonosítják. A demokrácia ennél lényegesen összetettebb építmény.

Mi tartozik még hozzá? Az intézményrendszer működésének minősége, de legfőképpen az egyes szereplők jártassága a demokratikus körülmények között való létben.

Ezek idővel kialakulnak, nem? Nem. Ugyanannyira nem, mint amennyire katedrálisok sem épülnek maguktól vagy véletlenül.

Mi ennek az oka? Alapvetően két oka van. Egyrészt az érdekképviselettel megbízott személy nem alkalmas a demokratikus intézmények működése minőségének javítására, mert a feladat ellentmondásos lenne. Ha a demokratikus intézmények működésének minőségét javítja, a saját érdekképviseleti megbízásának végrehajtását nehezíti. (Hogy egy triviális példán érthetőbbé tegyem: ha a pártpolitikus kiáll a közmédia függetlensége mellett, akkor saját megszólalási lehetőségeit korlátozza. Ezzel éppen ellentétesen működik: megpróbálja maga alá gyűrni a médiát, hogy érdekérvényesítő képességeit javítsa. Ezzel azonban elfogadhatatlan módon akadályozza az alapvető demokratikus működés kialakulását.)
A másik ok súlyosabb. A demokráciának – bár a kijelentések szintjén ez ritkábban jelenik meg – valami ellenében kellene tudni kifejlődni. Az ellene ható erők két nagy csoportja a gazdasági érdekek és a nem demokratikus alapokra épülő ideológiák. Ha ez utóbbiak erősek, a demokrácia nem fejlődik, hanem sorvad.

Mit lehet akkor tenni? Az első akadályozó tényező esetében a demokrácia felépítését és megóvását önálló feladatként kell felismerni, és ennek megfelelően az érdekképviselettől független szereplőkre bízni, akiknek megfelelően erős jogosítványokat adunk.
A második esetben a demokratikus értékrendre való tudatos nevelés segít.

Mi az az előjáték? Az előjáték egy mérés arra vonatkozóan, hogy milyen erősek társadalmunkban azok a rétegek, melyek a demokrácia megerősítését olyan mértékben igénylik, hogy hajlandók megosztani szavazatukat két feladat között. Az egyik feladat az ország működőképességének fenntartása, a másik a demokratikus berendezkedés hiányosságainak kiküszöbölése. Az előjáték mint kezdeményezés így hangzik: listás szavazatod add annak a pártnak, amelyiktől a jobb kormányzást, az érdekeid érvényesítését várod. Egyéni szavazatod add olyan jelöltnek, aki a demokrácia kiépítésének feladatát – abban az értelemben, ahogy ez a blog részletesen kifejti – megérti, és erre a feladatra vállalkozik, erre ígéretet tesz.

Miért kellene ezeket a feladatokat elválasztani? A blog szerzője szerint a jelenlegi berendezkedésünknek éppen az az egyik alapvető hibája, hogy elsősorban a csoportérdekek képviseletére biztosít mechanizmusokat, illetve minden egyéb feladatot is a csoportérdekek képviseletére megbízott képviselőkre testál. Beleringatja magát egy olyan illúzióba, hogy a csoportérdekek képviselete mentén kiépülnek és megerősödnek a demokratikus berendezkedés magasabb szintű funkciói is. Ezt tévedésnek tartom. Próbálhatjuk ezt elméletileg is indokolni, ekkor talán a legfontosabb érv, hogy a képviselő által ellátandó feladatok ellentmondásossá válnak. De úgy gondolom, hogy az ötlet működésképtelenségére éppen elég bizonyítékot szolgáltatott az elmúlt negyed század gyakorlata.

Kik lennének ezek a bizonyos egyéni képviselők? Olyan képviselőjelöltek közül kerülnének ki, akik azt állítják magukról, hogy a blogon kifejtett törekvésekkel egyetértenek, és elkötelezettséget vállalnak arra, hogy ezek megvalósításáért küzdjenek. Lényegesnek gondolom, hogy ne történjen semmilyen előzetes egyeztetés, ami a jelenlegi politikai formációk háttérben betöltött szerepéről való spekulációknak nyitna teret. Kizárólag hozott anyagból főzünk.

Lehetnek ezek egyébként pártok jelöltjeiként induló jelöltek? Aligha. Ez a megbízatás nem egyeztethető össze más elkötelezettséggel, semmiféle frakciófegyelemmel. Egyéni elkötelezettséget igényel a jelölt részéről.

Hogyan kerülnek kiválasztásra a Katedrálisépítők jelöltjei? Alapvetően önmaguk közül fogják kiválasztani a választókörzetenként legfeljebb egy jelöltet, az eljárás az érdeklődés mértékétől függ majd.

A Katedrálisépítők miért nem pártként jelent meg? Magyarország az Alaptörvény szerint demokratikus jogállam. A demokratikus jogállamiság kiépítése és fenntartása így össztársadalmi feladat. Lényeges megérteni, hogy ez fogalmilag nem lehet egy vagy több párt feladata. A pártszerű működést a demokratikus jogállamiság keretei szabályozzák, ezen belül sok tekintetben korlátozzák. Ezt a feladatot csak a pártszerű működésben nem érdekelt felek tudják ellátni, ellenkező esetben a pártok felpuhítják a korlátozásukra vonatkozó szabályokat. Ha úgy tetszik, ez az érdekképviseletet ellátó pártpolitikusi szerepkörrel szemben államférfiúi szerepkör, mely jelenlegi berendezkedésünkben csak jelképesen létezik.

Mikor lehetünk elégedettek az Előjáték eredményével? Mindig.