Olvasóm, én a végére értem az előjáték bemutatásának. Most rajtad a sor. Várok, hogy legyen időd magadba nézni.
Az első reakciód talán az lesz, hogy berzenkedni fogsz, félsz, hogy elvész a szavazatod. Ebben nem tudok segíteni. Nekem személy szerint evidens, hogy inkább vállalom ezt a kockázatot, semmint olyasvalamit támogassak, amit nem szeretnék. Inkább megpróbálok elindulni egy általam helyesnek tartott irányba, semmint konzerváljak egy rendszert, mellyel nem értek egyet.
Nem sok időd marad a gondolkodásra, de talán nem is kevés. Lényegesnek tartom ebben a dologban az időzítést, nem véletlenül vártam addig, míg az egyéni jelöltek köre is ismertté válik.
Mint ahogy az sem véletlen, hogy a címben éppen háromszor hangzik el a felszólítás. Amiket érvként korábban felsoroltam, egyformán érint mindenkit. Ki-ki egyénileg mérlegelheti, egyetért-e azzal a látásmóddal, ahogyan az én szememben elválnak az érdekképviseleti feladatok a demokratikus berendezkedés működtetésének egyéb feladataitól, kíván-e ezek között fontossági sorrendet felállítani. Van azonban három nagy csoport, melyek számára további megfontolások is megjelennek.
- Szól a cím neked, ki jobboldalinak vallod magad. Elképzelhetetlennek tartod, hogy valaha is a baloldalra szavazz. Azonban a saját oldaladon sem találod meg azt az irányvonalat, melyet nyugodt lelkiismerettel támogatni tudsz. Valahogy ki szeretnéd fejezni, hogy a nevedben a jövőben ne történhessenek olyan dolgok, amiket vállalhatatlannak tartasz.
- Szól neked is, ki baloldalinak vallod magad. Elképzelhetetlennek tartod, hogy valaha is a jobboldalra szavazz. De látod, hogy egyrészt a baloldal amúgy sincs kormányzásra kész állapotban, másrészt az építés-rombolás ördögi körét megtörni sem nem tudná, sem nem akarja.
- Harmadszor szól neked, ki elfordultál már az egésztől. Neked különösebb dilemmád nincsen, egy olyan egyéni szavazatról dönthetsz, melyet amúgy nem adnál oda senkinek. Én kicsit elegánsabbnak tartom, ha nem dugod homokba a fejed. Pártlistára nem kell szavaznod, nem kényszerít rá senki. De próbáld meg átérezni a szabadság súlyát. Mit remélsz a hallgatástól?
Ti hárman nem vagytok együttműködéshez szokva. Pedig egymás segítsége nélkül nem fogjátok magatokat a hajatoknál fogva kihúzni a slamasztikából.
Azt azért elfogadhatjuk, hogy jó lenne ott tartani, hogy akkor se kelljen rettenetesen aggódni, ha egyszer magát a patás ördögöt sikerül kormányfőnek megválasztani, mert a rendszer képes megvédeni magát jóvátehetetlen károk okozásától. Ezen az úton valamikor el kell indulni. Én abban próbálok segíteni, hogy megmondjam, mikor és hogyan.
