HTML

fog ez látszani?

ez az a blog...

ahol lerakom a magyar demokrácia katedrálisának alapkövét. Jóllehet, egyáltalán nem vagyok az a világ folyásába beavatkozós fajta. De ezt történetesen megígértem a gyerekeimnek. Bizony, néha ilyen apróságokon múlnak a dolgok...

Creative Commons liszensz

Creative Commons Licenc

Friss topikok

  • Porta Logica: Alább amellett fogok érvelni, hogy az "igazság megismerése" és az "igazság megteremtése" kifejezés... (2014.04.11. 14:51) Az igazság igéje
  • Wi: @Porta Logica: Dear Mr Porta Logica, ez idézet a műből vagy szabad improvizáció a témára? (2014.03.07. 17:05) Hezitálni és hezitálni hagyni

Kategóriák

A könnyű út...

2014.02.25. 17:02 Wi

Adj hangot

Címkék: előjáték

twittering-machine-1922_1391699896.jpg_994x1350

Szabadságtanfolyamunk első gyakorlata rendkívül egyszerű. Mindössze annyit vár el a gyakorlótól, hogy képes legyen egy előre eltervezett időpontban valamilyen formában megnyilvánulni. De azért ne becsüljük le a nehézségeket, melyek a kezdő gyakorlóra várnak.

Hogy ne törjön ki káosz, vagy ne engedjünk a végeláthatatlan halogatás kísértésének, azt a bizonyos előre eltervezett időpontot én megadom. Hogy könnyű legyen megjegyezni: ez a hét ötödik napján délután öt óra ötvenöt perckor jön el, és öt percig tart. Azaz minden pénteken 17:55 és 18:00 óra között végzendő a gyakorlat.

Ami a megnyilvánulást illeti, az tág határok között szabadon választható, anélkül, hogy a gyakorlat hatását csökkentené. A jártasság növekedtével választhatunk egyre markánsabb megnyilvánulásokat. A lényeg, hogy jelezd, valami olyasmit teszel, ami kívül esik a pillanatnyi helyzeted által diktált logikán. Ez a megnyilvánulás persze ne legyen agresszív, ne okozzon fölöslegesen kellemetlenséget másoknak. A címben azt írtam, adj hangot, ami egy kézenfekvő kiindulás lehet. Félszegséged függvényében fokozatosan építheted fel: az első alkalommal esetleg csak csukott szájjal zümmögsz, hogy az első kérdő tekintetre abbahagyd, jelezd, hogy te aztán igazán nem csináltál semmit. Legközelebb talán már morogsz, és nem hagyod abba, hiába néznek rád furán, harmadszorra pedig kinyitod a szád, érthetően skandálsz valamit. Fantáziád, műveltséged biztos segít majd. Ha arra gondolok, hogy most állok a buszmegállóban és kell valami rigmust választanom, akkor eszembe jut Ionescu A kopasz énekesnőjéből az a jelenet, mikor a szereplők azt kántálják: mekkora kalap kaki, mekkora kalap kaki... Nos, ezt például kapcsolatba tudom hozni közéletünk jelenlegi állapotával, még nagyon erőltetettnek vagy ízléstelennek sem tűnik. Máskor biztos más jutna eszembe.

Segíthet legyőzni a kezdeti ódzkodást, ha összebeszélsz barátaiddal, ismerőseiddel. Együtt könnyebb.

Hangot adni valaminek is lehet. Ha elégedetlenséget érzel, azt próbáld kifejezni, ha örömöt vagy bizakodást, akkor azt. A tapsolást például jó választásnak tartom. Ha előadás közben megszólal a taps, az nem feltétlenül az elragadtatás jele, ugyanakkor méltósággal lehet művelni. De a lehetőségek tárháza végtelen, ha van nálad hangszer, megszólaltathatod, táncra is perdülhetsz. Ha nagyon vagány vagy, még az autód dudáját is megnyomhatod.

Mindenkinek mást jelent a civil kurázsi. Hallottam egyszer egy betelefonálós műsorban, hogy a műsorvezető aziránt érdeklődött, ki hogyan bomlasztotta az átkost. Az egyik hallgató elárulta saját módszerét: mivel szerinte akkoriban a bridzs dekadens tevékenységnek számított, ők otthon halált megvető bátorsággal bridzseltek. Nem tudhatom Olvasóm, te hogyan állsz ezzel. Lehet, aggódsz, hogy a nyilvános tapsolás esetleg hirtelen terrorcselekménynek minősül, a csoportosan elkövetett nyilvános tapsolás pedig hazaárulásnak. Visszamenőleges hatállyal. Csak egy körülményre szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet, bármilyen meglepően is hangozzék: ha nem csinálsz semmit, nem is lesz semmi.

Alapvetően nem azért nyúlunk ehhez az eszközhöz, mert feltűnési viszketegségben szenvedünk, bár sok olyan embernek talán jót fog tenni ilyen mini flash mob-okban való részvétel, akik egyébként nem szívesen láncolják oda magukat pucéran hidakhoz és korlátokhoz. Írtam már korábban, hogy a kezdeményezés elterjesztésében nem számíthatunk a média közreműködésére. Ez persze abnormális helyzet, de nem elég ok arra, hogy akkor hagyjuk is az egészet a csudába. Szükségünk van visszajelzésekre, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hányan is lehetünk, akik hasonlóképpen gondolkodunk. Gondolj arra, mekkora támaszt jelent majd, ha melletted is tapsolni kezd egy idegen. Te ugyanakkora támaszt jelentesz az ő számára. És nem utolsó sorban az emberi kíváncsiság: előbb-utóbb mindenkit érdekelni fog, miért is tapsolnak egyesek péntek délutánonként. Olyankor szépen türelmesen el lehet néhány szóban magyarázni.

Hát ennyi az első gyakorlat. Kölcsönvesszük még az egykori hajnövesztő szer szlogenjét: öt-hat hét és hat. E sorok írásakor 8 péntek várja még a választásokig, hogy kibontakozzanak rajta a hangadó ötpercek. Éppen időben vagyunk. Érdeklődéssel várom, mi lesz belőle, felmorajlanak-e tavaszra péntek délutánonként a városok?

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://katedralisepitok.blog.hu/api/trackback/id/tr275801838
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása