HTML

fog ez látszani?

ez az a blog...

ahol lerakom a magyar demokrácia katedrálisának alapkövét. Jóllehet, egyáltalán nem vagyok az a világ folyásába beavatkozós fajta. De ezt történetesen megígértem a gyerekeimnek. Bizony, néha ilyen apróságokon múlnak a dolgok...

Creative Commons liszensz

Creative Commons Licenc

Friss topikok

  • Porta Logica: Alább amellett fogok érvelni, hogy az "igazság megismerése" és az "igazság megteremtése" kifejezés... (2014.04.11. 14:51) Az igazság igéje
  • Wi: @Porta Logica: Dear Mr Porta Logica, ez idézet a műből vagy szabad improvizáció a témára? (2014.03.07. 17:05) Hezitálni és hezitálni hagyni

Kategóriák

A könnyű út...

2014.04.04. 18:33 Wi

Az igazság igéje

Címkék: végtére is ez egy blog

new-angel-1920_1_1395269382.jpg_581x743

Nem, ne rémülj meg kedves Olvasó, nem a végítélet közeledik. De abban se reménykedj, hogy igehirdetés következik, hogy hamarosan birtokába kerülsz a lét ősképeinek. Bár az igazság igéjét keressük, de meglehetősen hétköznapi értelemben.

Fölmerült egy korábbi történetben, hogyan fogalmaznám meg egy mondatban, ez a blog miről is szól. Akkor úgy éreztem, rossz és méltatlan már maga a kérdés is, ez egy olyan összetett dolog, amit lehetetlen így leegyszerűsíteni. Ma már inkább hálás vagyok érte. Legyen hát: ez a blog arról szól, hogy az igazságot megismerni kell-e, vagy megteremteni? A címben szereplő igazság igéje vajon a megismerni vagy a megteremteni? A sommás válasz pedig, ami a posztok sorából kikerekedik: mindkettő egyformán fontos.

Az igazságot megismerni szófordulatot jól ismerjük. Ilyenkor úgy gondolunk az igazságra, mint valami tőlünk függetlenül létező dologra, amit ki kell fürkésznünk. Ne feledjük azonban, hogy az igazság fogalmát a természet nem ismeri, az csupán az emberi elme szüleménye. A világ eseményei nem akarják magukat semmiféle igazságba rendezni

Az igazságot bizony az ember teremti meg, létrehozva ezzel mindenkori kultúráját. Az igazság főzelék alkotóelemei elvek és eszmék. Ezek igen hosszú életű dolgok, a mi kérész életünkhöz képest mindenképpen. Az igazság nagy szakácsai művészei annak, hogy a tegnapi és tegnapelőtti étrend után most mi is következzen.

A kikotyvasztott igazság fogadtatása nagymértékben függ a tálalástól. A tálalás során az asztalt olyan dolgokkal díszítjük, amiket egyébként úgy nevezünk: tények. Természetesen bizonyos étkek díszítéséhez csak bizonyos tények illenek.

Gyakori azután az az érvelés – már azok részéről, akik valamelyik igazság koktélt kifejezetten visszataszítónak találják – hogy az emberek azt csak azért képesek elfogyasztani, mert éppen azokkal a tényekkel tálaltuk. Ha más tényeket tennénk az asztalra, nem menne le a torkukon. Ez igaz, de mire megyünk vele? Az igazság főzés elemi igényünk. Fölösleges lenne azt kívánni, hogy ne legyen az.

Ezzel a gondolattal eresztlek utadra kedves Olvasó, mikor elmehetsz, és magad is beleszólhatsz, mi legyen az elkövetkező időszakban az étrend. Persze ha elmulasztottad előzetesen jelezni az igényed, lehet, hogy rosszul jársz. Senki nem fog vállalkozni arra, hogy a szájad íze szerint főzzön. Ezért csak magadat okolhatod, elhanyagoltad, hogy a magad igazsága megteremtésén munkálkodj.

A legközelebbi találkozásig a legjobbakat.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://katedralisepitok.blog.hu/api/trackback/id/tr415870447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Porta Logica 2014.04.11. 14:51:26

Alább amellett fogok érvelni, hogy az "igazság megismerése" és az "igazság megteremtése" kifejezésekben az "igazság" szó különböző fogalmakat takar. Azt gondolom, hogy az előbbi esetben a "világ tényeinek" megismeréséről van szó. Az utóbbi kifejezés pedig arra az erőfeszítésünkre utal, hogy a világról és a magunkról alkotott képet "összebékítsük" egymással. Erről a konzisztens értelmezésről szóló beszámoló, elbeszélés, más szóval: narratíva az, amit emberi közösségek tudnak létrehozni.

Azt hiszem, hogy a blog bejegyzés arra hívja fel a figyelmünket, hogy különböző, egymással szemben álló narratívák között élünk és az általunk preferált értelmezés támogatása alapvető érdekünk. Ez egyben az értelmezés-közösségnek a megerősítése.

Gyakran találkozom azzal a véleménnyel, hogy "igazság" az első értelemben nem is létezik; nincsenek is tények, csak erős meggyőződések vannak. Ha ez így van, akkor a narratívák harca egyszerűen hatalmi kérdés. Az a narratíva érvényes, amelynek nagyobb a támogatottsága. Ez persze a mindenkori kisebbségnek nem vigasz.

Kálmán királyt és Pelikán elvtársat egyaránt átköltve azt gondolom, hogy tények pedig vannak. Ha erről a lehetőségről lemondanánk, akkor feleslegesen kapaszkodnánk saját narratívánkba. Ezért is kell egyetértenem a blog kulcsmondatával: "mindkettő egyformán fontos".

Nem kerülhető meg az a kérdés, hogy vajon a saját narratívánk milyen viszonyban áll a tényekkel. Hogy tudnánk elérni, hogy minél kevesebb olyan tényt kelljen a szőnyeg alá söpörnünk, amely nem illik bele a preferált értelmezésünkbe? Vajon az a közösség, amely ilyesféle "egyre teljesebb" értelmezésre törekszik, az vonzó lehet-e a "többségnek"?
süti beállítások módosítása