Néha a néprajzkutatók sincsenek könnyű helyzetben. Manapság már ritkaságnak számít, hogy természeti körülmények között élő népcsoportokra bukkanjanak. Egy ilyen helyzet mindig izgalmas. Néha azonban egészen váratlan meglepetésekkel is képes szolgálni.
Történt pedig, hogy egy eldugott kis völgyben, valahol az Óperenciás tenger partján, egy addig ismeretlen törzsre leltek. A világtól teljesen elszigetelten éltek paradicsomi körülmények között. A természet bőkezű volt hozzájuk. Halban gazdag vizek, vadban gazdag erdők és rétek, bőven termő vetemények, mi egyebet kívánhatna még az ember fia, ha vadember? Nem is csodálkoztak a néprajzkutatók, hogy a törzs tagjai jórészt függőágyaikban heverésztek, naphosszat zenéltek, táncoltak. Sok ügyességi és logikai játékot ismertek. Otthonaikat gazdagon díszítették. Különösen kifinomult volt masszázskultúrájuk. A masszázst az istenektől kapott tudományként tisztelték.
A meglepetés akkor következett, amikor a szomszédos völgyben egy másik törzsre bukkantak. Semmiben nem különböztek a körülmények. Ezek az emberek viszont állatbőrökbe burkolództak, amit az éghajlat egyáltalán nem indokolt. Rémisztő arc- és testfestéseik szinte lehetetlenné tették, hogy egyénileg meg lehessen különböztetni őket. Többnyire szétszóródva éltek, kisebb csoportokban. Arra nem sikerült magyarázatot találni, hogy miért látni feltűnően sok csonkolt végtagot. Egyáltalán, szinte semmire nem sikerült magyarázatot kapni. Nem volt tanácsos erőltetni a közelebbi érintkezést.
Miből eredhet ez a különbség? Az expedíció szakácsa a vállát vonogatta. Istenem, hát ezek szabad népek. Miért ne csinálhatnák azt, amit akarnak? Ez a magyarázat azonban az expedíció fennmaradó részét nem elégítette ki. Gondos kutatómunkával kiderítették, hogy a különbséget nem okozhatja Moszkva. Sőt, még az is világossá vált, hogy Bécs és Brüsszel sem. Esetleg New York vagy Tel Aviv? Itt már megoszlottak a vélemények. Végül is nem zárhatók ki láthatatlan hatások. De amikor Kötcse, Őszöd és Tusnádfürdő neve került szóba, kezdett körvonalazódni a vélemény, hogy igen, alighanem erre kell keresni a megoldást.
De végül mégsem ez volt a kulcs. Egyébként erre is a szakács jött rá. Mindkét törzsnek megvolt Daron Acemoglu és James A. Robinson könyve, a Miért buknak el nemzetek? Csak éppen az egyik törzs azon tartotta a totemállat fejét. A fej pedig érinthetetlen volt.
Mondtam, hogy néha apróságokon múlnak a dolgok.
