ALAPVETÉS
…
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
…
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
Mivel nekem személy szerint a fenti megfogalmazások megfelelnek, nem én leszek az, aki kezdeményezi, hogy ezeket tárgyaljuk újra.
Ez nem jelenti azt, hogy ne látnám az ezzel kapcsolatos problémákat, vagy lebecsülném őket. Kimondatlanul kerülgetünk kérdéseket, például hogy mi legyen Magyarország államformája.
Valóban nem egyszerű dolog emberek tömegeinek azt mondani, hogy éljenek egy olyan társadalmi berendezkedésben, amit nem ismernek. Sokkal kézenfekvőbb próbálni megmaradni ismert formáknál és beidegződéseknél, még akkor is, ha azok hátrányai miatt borzasztóan tudjuk sajnálni magunkat. Évtizedekre és rendszerekre visszamenőleg.
Nem pusztán arról van szó, hogy a társadalom kevésbé iskolázott rétegeinek lenne problémája a demokratikus jogállam keretei között való létezéssel. Jelenleg ott tartunk, hogy például az Országgyűlés házelnöki székében is olyan ember ül, aki – hogy is kell ezt politikailag korrekt módon fogalmazni? – kihívásokkal küzd a demokratikus jogállamiság alapfogalmainak megértése terén.
Örömmel nyugtázom, hogy alkotmányunkban jelenleg ott állnak a fent idézett mondatok. Ennek megfelelően a blog hangsúlyozottan a demokratikus játékszabályok betartására épít. Ha azok a mondatok eltűnnének, az felmentést adna, akkor kiléphetnénk a demokratikus játékszabályok adta keretek közül. Akkor lenne értelme azt mondani, hogy a demokratikus jogállamiságért egy vagy több párt harcol.
Álnaiv módon tágra nyitom hát ártatlan kék szemem és azt mondom: a célkitűzésem mindössze annyi, hogy ha demokráciának valljuk magunkat – márpedig ezt tesszük – akkor a demokratikus berendezkedés ismérveit valósítsuk is meg a gyakorlatban, valamint az ország polgárait módszeresen tanítsuk meg demokratikus körülmények között élni.
