Nem is ismerjük egymást, mondod, ugyan miért lennél a barátom? Vagy akarnál az lenni?
Ó, ne így értsd! Arra gondolj, amikor a messziről jött vándort fogadjuk ezekkel a szavakkal. Olyankor ez csak érdeklődést jelent. És egy kis megelőlegezett bizalmat.
Egyikünk sem messziről jött vándor, mondod, itt lakunk a szomszéd házban már évtizedek óta.
Látod, éppen erről van szó. Tényleg régen a szomszédban lakunk, mégsem beszéltünk egymással.
Nézz rám, én magyar vagyok. Még ha a szemem zöldebb is mint a tiéd. Ha alkonyatkor kiülök a tó partjára, ez a szem könnybe tud lábadni. Ha meg már ittam egy kicsit, szinte biztos. Olyankor azt mormogom, milyen jó, hogy ez a Balaton, és nem a Lac Léman.
Inkább magamnak való vagyok. Szeretek gondolkodni. Hűvösen is, meg szenvedélyesen is. Nemrégiben azonban olyat gondoltam, ami hiába logikus és hiába szép. Ha egyedül gondolom, semmit sem ér. Meg kell hát kérdezzelek, nem gondolod-e véletlenül te is azt amit én? Nézd csak, mit nyújtok feléd? A gondolat csiszolatlan drágakövét.
Arra ébredtem rá - no nem ez a nagy gondolat - hogy azt a frusztrációt, amit bennem a politikai élet kelt, csak cselekvéssel tudom kiegyensúlyozni. Ha a mérleg egyik serpenyőjében csak egy kis frusztráció van, kevés cselekvés is elég. Ha nagy a frusztráció, többet kell tenni. Nem örülök ennek. Az igazat megvallva én a nulla szinten érezném a legjobban magam. Nulla frusztráció, nulla cselekvés. Az autószerelőnél sem szoktam ott maradni, hogy nézzem mit csinál. Annyi érdekes dolog van az életben.
Magának a felfedezésnek természetesen örülök, az elhatározástól, hogy cselekedni fogok, máris könnyebbnek érzem magam. De azért bennem van, hogy ezt nem én kezdtem. Miért akar engem a politika magára húzni? Minek az alvó engemet piszkálni? Kinek lesz ez jó? Majd meglátjuk.
Szólnék még egy szót a blog alcíméről: a könnyű út. Azt gondolom, azok a nehéz helyzetek életünkben, amikor kétségek gyötörnek, nem szólal meg bennünk a hang, mit is tegyünk. Attól, hogy egy helyzet rossz, a mi utunk ezen a szakaszon még lehet könnyű: arra kell menni, és kész.
